Hatékony döntéshozatal - a vezetői siker egyik kritériuma
A döntéshozatal az egyik legfontosabb készség, amely meghatározza egy vezető sikerét. Legyen szó napi szintű operatív döntésekről vagy hosszú távú stratégiai irányokról, a vezetői döntések hatása messze túlmutat a saját szerepükön. A következőkben szó lesz arról, hogy miként fejlesztheted a döntéshozatali képességedet, valamint a leggyakoribb döntési csapdákról és lehetséges elkerülési módjukról.
Döntéshozatal a vezetésben
A vezetők egyik kiemelt feladata, hogy irányt mutassanak és biztosítsák a szervezet, a csapatuk és a projektjeik előrehaladását. A döntések hatékonysága közvetlenül befolyásolja:
- a csapat teljesítményét - megalapozott és traszparens döntések
- az időgazdálkodást - gyors és hatékony döntések
- a bizalmat - következetes és átlátható döntések, hitelesség
A döntéshozatal folyamata vezetőként sem tér el attól, ahogy magánemberként meghozol egy alapos döntést.
Az első és legfontosabb lépés a probléma definiálása és körülhatárolása. Amennyiben ezt a lépést kihagyod, előfordulhat, hogy felesleges nehézségeket is számításba veszel, amik a mostani döntéshez nem kapcsolódnak egyértelműen. Próbáld leválasztani azokat a szálakat, amik leválaszthatók.
Ha megértetted, hogy miről kell döntened, gyűjts minél több információt, tudd meg, hogy milyen adatok, vélemények és tényezők relevánsak az adott helyzetben. Ha megteheted (mérlegelni érdemes az alábbiakat: téma jellege, határidő közelsége, relevancia), ezen a ponton vondd be a csapatodat és közösen dolgozzatok a megoldáson.
Tipp: az alaposságnak és a hatékonyságnak ideális elegyében maradj, különben úgy érzed, hogy túl sok az információ és még bonyolultabb a probléma, mint ahogy korábban hitted. Ez az állapot megbéníthat a döntésben.
Vizsgáld meg a rendelkezésre álló adatokat egy átlátható szempontrendszer alapján.
Hozd meg a döntést. A rossz döntésen is lehet javítani, de a nem döntés több kárt okoz a szervezet számára (valaki dönteni fog helyetted!).
Kommunikáld a döntésedet és hajtsátok végre az akciót. Ha napokig őrlődsz még azon, hogy el merd-e mondani a döntésedet a csapatnak és hogyan kommunikáld, tőlük veszed el az értékes időt a végrehajtásból.
A döntéshozatal csapdái
Túlgondolás, perfekcionizmus
Te is a legjobb döntést akarod meghozni, ugye? Hiszen sok múlik rajta, bármit döntesz következményei lesznek nem csak rád nézve, hanem a csapatodra nézve is. Átböngészed az információkat, elemezd az alternatívákat és előfordul, hogy egyik sem tűnik jó döntésnek. Keresed a kiskaput, mérlegeled a következményeket, újra gondolod az elemzést, ehhez gyűjtesz még információt és csak telik az idő és nő a bizonytalanság.
- Hogyan kerüld el? Határozz meg egy időkeretet a döntéshozatalra, és tartsd magad hozzá. Akkor, ha néha baromi nehéz. Ne halogasd a döntést, elég, ha alapos vagy.
Kognitív torzítások
A kognitív torzítások az emberi gondolkodásban rejlő szisztematikus hibák, amelyek befolyásolják az ítéleteinket és döntéseinket. Ezek a torzítások az agyunk által használt gyors, intuitív gondolkodás eredményei, amelyek segítenek gyors döntéseket hozni, de tévútra vihetnek bennünket.
Van néhány olyan kognitív torzítás, amelyek különösen a döntéshozatal során jelentkezhetnek, ezekre érdemes figyelmet fordítanunk.
- Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
Lényege: Hajlamosak vagyunk azokat az információkat előnyben részesíteni, amelyek alátámasztják a meglévő véleményünket, miközben figyelmen kívül hagyjuk az ellentmondó adatokat. Ide tartoznak az előítéleteink is.
Példa: Egy új projekt indításánál azokat a véleményeket keresed, amelyek támogatják az ötletedet, a kritikát vagy ellenvéleményt nem hallod meg.
- Elérhetőségi torzítás (Availability Heuristic)
Lényege: Azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek könnyen eszünkbe jutnak, vagy amelyeket nemrég tapasztaltunk. (Amelyeket könnyebben elérünk az agyunkban.)
Példa: Egy vezetőtársad elküldését követően sokkal nagyobbnak gondolod a saját elküldésednek valószínűségét. Vagy egy lottó ötös telitalálat után sokkal nagyobb valószínűséggel gondolod, hogy te is nyerhetsz.
- Rögzítési torzítás/horgonyhatás (Anchoring Bias)
Lényege: Az első információ (a „horgony”) aránytalanul nagy hatással van a későbbi döntéseinkre.
Példa: Egy tárgyaláson az elsőként elhangzott ajánlat irányt szab az egész folyamatnak, még akkor is, ha az irreális. Vezetőként egy konfliktus felvezetésénél mi az első elhangzó érv.
- Túlzott önbizalom (Overconfidence Bias)
Lényege: Hajlamosak vagyunk túlértékelni a képességeinket és a döntéseink helyességét.
Példa: Azt feltételezed, hogy a csapatod képes egy projektet határidő előtt befejezni, noha nem rendelkezel minden szükséges adattal.
- Status quo torzítás
Lényege: Hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni a meglévő helyzet fenntartását, még akkor is, ha változtatás lenne szükséges.
Példa: Nem vezetsz be egy új technológiát, mert a jelenlegi rendszert „könnyebbnek” érzed.
- Veszteségtől való félelem (Loss Aversion)
Lényege: Az emberek hajlamosak elkerülni a veszteségeket, még akkor is, ha a lehetséges nyereség meghaladja a veszteség mértékét.
Példa: Nem mered elküldeni a gyengén teljesítő, csapatmorált rontó kollégát, mert félsz, hogy mit szólnak hozzá a csapattagok, pedig tudod, hogy nagyon kártékony és rossz hatással van a csapatteljesítményre is a megtartása.
- Csoportgondolkodás (Groupthink)
Lényege: Egy csoporton belüli egyetértés fenntartása érdekében a tagok elnyomhatják a különböző nézőpontokat és kritikákat.
Ez vezetőként több szempontból is fontos torzítás. Egyrészt a veled egy szinten lévő vezetőkkel, projekttagokkal történő közös döntéshozatal során érdemes figyelni azokra a hangokra is, amik nem a csoportvéleményt támogatják, másrészt a saját csapatodban is előfordulhat, hogy tőlük vársz egy közös javaslatot és a konfliktus elkerülése érdekében csak a döntést támogató hangok fognak szót kérni. Ilyenkor érdemes rákérdezni, hogy van-e ellenvélemény, ezzel mindenki egyetért-e. Gyakran feljönnek még érvek a kérdést követően.
- Utólagos bölcsesség torzítása (Hindsight Bias)
Lényege: Az események bekövetkezése után azt hisszük, hogy előre láttuk volna azokat.
Szituáció: Projekt kudarcának utólagos értékelése
Egy vezető egy csapatot bízott meg egy új termék piacra dobásával. A projekt indulásakor a vezető és a csapat optimistán álltak hozzá a feladathoz, és az előzetes elemzések is támogatták a döntést. A termék azonban nem érte el a várt sikert, és jelentős veszteséget eredményezett.
A projekt kudarcát követően a vezető azt mondja a csapatnak:
„Tudhattuk volna, hogy ez nem fog működni. Már a kezdetektől látszottak a problémák az ötletben.”
Ez az állítás azonban utólagos bölcsességen alapul, mert:
- A döntés idején nem voltak egyértelmű jelek arra, hogy a projekt kudarcot vallhat.
- Az elemzések és a csapat döntései a rendelkezésre álló információk alapján logikusak és megalapozottak voltak.
Hatás a csapatra:
A csapattagok demotiváltak lehetnek, mert úgy érzik, hogy utólag hibáztatják őket egy olyan helyzetért, amelyet nem tudtak volna előre látni.
Elveszíthetik a bizalmukat a vezetőjükben, mert az ilyen megjegyzések azt a benyomást kelthetik, hogy a vezető nem áll ki mellettük, ha hibák történnek
Hogyan kerülheted el a kognitív torzításokat?
- Kérj többféle véleményt: Vonj be külső szemlélőket, hogy eltérő nézőpontokat kapj.
- Használj adatokat: A döntéseket támaszd alá objektív információkkal és adatelemzéssel.
- Legyél tudatos: Ismerd fel a torzítások jelenlétét, és kérdőjelezd meg a feltételezéseidet.
- Ne dönts elhamarkodottan: Ha van rá lehetőséged, hagyj időt a mérlegelésre.
Érzelmi befolyásoltság
A személyes preferenciák, elfogultságok vagy érzelmek gyakran torzítják a döntést. Mivel ember vagy, nem fogod tudni kikapcsolni az érzelmeket – hiába tűnhet úgy, hogy a jó vezető kemény és érzelemmentes, nem ettől lesz jó -, de vedd észre magadon, ha részlehajló vagy. A tesók is érzik, ha apa vagy anya jobban szereti a másikat.
- Mit tehetsz? Ha van rá lehetőséged – és olyan léptékű a döntés – akkor vonj be egy külsős szakembert, akár egy coachot és együtt beszéljétek át. Egy jó coach tükröt tart és ad visszajelzést arról, hogy mik a vakfoltjaid (amikről nem tudsz, de hatnak a működésedre, döntéseidre). Ő objektíven fogja látni a helyzetet és ezek a visszajelzések a későbbiekben is segítenek téged, hogy ilyen helyzetekben résen legyél.
Hogyan fejlesztheted a döntéshozatali képességeidet?
- Gyakorolj kisebb döntésekkel
Kezdj kisebb döntési helyzetekkel, és elemezd utána, mi működött jól és min lehetne javítani.
- Tanulj másoktól
Figyeld meg, hogyan döntenek tapasztalt vezetők, és kérdezd meg, mi alapján hozták meg döntéseiket.
- Használj döntéshozatali eszközöket
Több módszert is alkalmazhatsz, például:
- Pareto-elemzés (80/20 szabály): Azonosítsd a legfontosabb tényezőket, amelyek a legnagyobb hatással vannak az eredményre.
- SWOT-elemzés: Értékeld az alternatívák erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit.
Az első időkben minden meghozott döntést sikerként élsz meg. Hamarosan viszont jön olyan helyzet, aminél úgy érzed, hogy nincs jó döntés, túl komplex a kérdés, sok a tényező, nagy a zaj. Ekkor hasznos, ha van a vezetői eszköztáradban pár módszer, amivel megkönnyítheted – vagy legalább strukturálttá és átláthatóvá – teheted a döntést.
- Reflektálj a döntéseidre
A tapasztalataid által hozol majd egyre jobb döntéseket, egyre könnyebben. Ehhez viszont szükséges beletenned még egy kis energiát abba, hogy elemezd a saját működésedet abból a szempontból is, hogy miként hoztál döntést, mi volt a folyamat erőssége és gyengesége. Ezzel az önreflexióval (amire nem kell órákat szánnod, elég, ha pár percben átgondolod és felírod a tanulságokat) folyamatosan fejlesztheted a képességeidet. Tudatosítás nélkül az is lehet, hogy épp csak szerencséd volt!
Útravaló kérdés
- Te hogyan hozol meg nehéz döntéseket? Hogyan lehetne fejleszteni ezen a módszeren?
Ajánlott irodalom
- Daniel Kahneman: Thinking, Fast and Slow (a döntéshozatali torzításokról és az emberi gondolkodásról).
- Michael Useem: The Leader’s Checklist (gyakorlati vezetői tanácsok).
- Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés (döntéshozatali modellek magyar kontextusban).
Összegzés
A döntéshozatal vezetőként nem mindig séta a parkban. Ennek ellenére ne félj hibázni – mert ebből tudsz tanulni. Ha megtanulod a döntéshozatal folyamatát strukturáltan és tudatosan kezelni, hatékonyabbá és magabiztosabbá válhatsz a vezetői szerepedben.
A legjobb döntés, amit már ma meghozhatsz, hogy elkezded fejleszteni ezt a készségedet.
